Kapuvár Magyarország Észak-nyugati szegletében elhelyezkedő kisváros, a Rábaköz 10.000 lakosú települése Győr-Moson-Sopron megyében. 1969. október 1. napjától város. Győr és Sopron között félúton helyezkedik el, a 85-ös főútvonal középen szeli át. A várost a Fertő-Hanság Nemzeti Park észak felől övezi.

A múlt században Kapuvár lakosságának száma erősen ingadozott: először nőtt, majd csökkent. Tetőpontját a 80-as években érte el, azóta sajnos csökkenő tendenciát mutat.

Kapuvár infrastrukturális hálózata teljes egészében kiépült. Településünk logisztikai megközelítése jó. Mikro térségünkben fellelhető természeti kincsek kiaknázása révén a fejlődés és fejlesztés gazdasági megerősödést eredményez az egész kistérség tekintetében. Helyi specialitásaink, mint a gyógyvíz, a szénsavhó-terápia az egészség megőrzését, a Hansági érintetlen természeti környezet a kikapcsolódást, az élő néphagyományok, a gasztronómia és népművészet a kulturális élet megismerését, fejlesztését erősítik. Az ipari park pedig a vállalkozások számára biztosít területet.

Múltunk

Városunkban az óvodai nevelésnek történelmi múltja van. Múltunk kötelez, és büszkeséggel tölt el bennünket!

Kapuváron az első kisdedóvót, ahol a szatmári Szt. Vince rendi irgalmas nővérek foglalkoztak a kisgyermekekkel Zalka János győri megyéspüspök adományokból hozta létre 1874-ben. Báró Berg Gusztáv az 1874-ben épült régi, egy termes szerény óvoda helyett új, korszerű, tágas és jól felszerelt "kisdedóvót" építtetett, melyet a városnak adományozott. Az épület felszentelését az alapító báró már nem élhette meg, a családot fia báró Berg Miksa képviselte. Az óvodát 1903. október 25-én gróf Széchenyi Miklós avatta fel. A keresztény Nőegylet közreműködésével felmerült az a gondolat, hogy a kétcsoportos 212 gyermeket foglalkoztató óvoda a nyári (aratás) vakációs hónapokban Napközi otthonos Óvodaként működjék. 1939-ben el is indult a napközis óvoda, de még 1941-ben is csupán 50 gyermek járt, pedig ingyen „tej és kenyér, tágas napos, árnyékos udvar, tiszta fekhellyel pihenőhely is várta őket”. 1948. június 15-én püspöki körlevélben érkezett meg az óvoda államosításának híre. Az egyházközség tiltakozott. A kisdedóvó 1950-ig, a rendek feloszlatásáig működött ebben az épületben. Az államosítástól az 1980-as évek közepéig folyamatosan bővült a város óvodahálózata az igényeknek megfelelően. Minden városrészben működött óvoda.

Az 1990-es évek közepétől az önkormányzatot a gazdasági nehézségek, a költségigényes működtetés, a demográfiai tényezők arra késztették, hogy intézményeinek működését felülvizsgálja. Kapuvár Város Önkormányzatának képviselőtestülete határozata értelmében 1999-ben 3 óvodai csoportot megszűntetett, egyidejűleg megszüntette a város területén működő öt óvoda önállóságát, és egy integrált óvodát hozott létre, mely négy telephelyen 14 csoporttal, 350 férőhellyel, és egy 400 adagos főzőkonyhával kezdte meg működését.
2005-től az intézmény tovább bővült, 2005-ben a Bölcsődét csatolták intézményünkhöz mely szakmai önállóságát továbbra is megőrizte, majd Himod 2006-ban, Babót 2007-ben tagóvodaként csatlakozott.
Az intézmény névadására 2005 októberében került sor, nevünk Király-tó Óvoda és Bölcsőde. Nemcsak az óvoda elnevezésében, de a csoportneveink megválasztásában is törekedtünk a minket körülölelő hansági táj természeti értékeinek az őrzésére, ápolására.
2008 nyarán további két község, Osli és Vitnyéd óvodája tagóvodaként való működtetéséről állapodott meg fenntartónk. A kistérségi feladatok ellátása tovább színesítették intézményünk működését. 2009 szeptemberétől Veszkény is tagóvodaként csatlakozott. 2013. július 1. óta külön feladatellátási szerződés alapján látja el óvodánk ezekben a községekben az óvodai ellátás feladatait. 2014. szeptember 1-tól a Himodi községben megszűnt az óvodai feladatellátás.

Jelenünk

Intézményünk fenntartója Kapuvár Városi Önkormányzat. Az óvodai nevelés feladatait feladatellátási szerződés alapján Babót, Osli és Veszkény községek közigazgatási területén is ellátjuk. Az önkormányzatok célja: az óvodákat helyben megtartani és az óvodáskorú gyermekek utaztatását minimálisra csökkenteni. Biztosítani kell a magas színvonalú nevelést, az intézményeket hatékonyan kell működtetni.
Óvodánk nyolc telephelyen működik, férőhelyeinek száma 450 fő, a gyermekekről 17 csoportban gondoskodunk.

A nyíltság, a kreativitás, az együttműködés jellemzi a székhely óvoda és tagóvodák, illetve a tagóvodák egymásközti viszonyát. Fontos, hogy mindannyian részesei legyünk a folyamatoknak, megmutatva értékeinket, tanulva egymástól, egymásért.

A tagóvodák szakmai és módszertani önállósága mellett fontos az összetartozás érzésének erősítése, az egymásra figyelés, a kölcsönös segítségnyújtás, mely közös szakmai programok szervezésén keresztül valósul meg. Az egészséges rivalizáció és becsvágy közösségünkben annyit jelent, hogy senki sem szeretne kevesebbet nyújtani a másiknál. Az innovatív pedagógiai törekvéseket tisztelet, megbecsülés, befogadás övezi. Fejlesztő nevelőmunkánkat logopédus, és gyógytornász segíti

Az óvodai életünkben a játéknak kiemelkedő szerepe van. Óvodai nevelésünk a gyermek neveléséhez szükséges teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében valósul meg. Olyan szokás-és normarendszer kialakítására törekszünk, mely keretet biztosít a gyermeki személyiség teljes kibontakozására. A gyermeki személyiség fejlesztése során a kompetenciák fejlesztése az elsődleges célunk. Ezeket a törekvéseinket fogalmaztuk meg küldetésnyilatkozatunkban.

Küldetésnyilatkozatunk

Óvodánk nyitott, a környezet igényeihez igazodva elsősorban a gyermekek nevelését, a partneri kapcsolatra épülő családi nevelés kiegészítését vállaljuk. Arra törekszünk, hogy a helyi nevelési program hatékony működtetése szeretetteljes légkörben, a kisgyermekek különböző fejlődési ütemének figyelembevételével történjen.

Sokféle mozgási lehetőség biztosításával lehetőséget nyújtunk a gyermekek számára a mozgásöröm megélésére, mely biztosítja számukra a testi-, lelki-, szociális harmóniát.

Igyekszünk óvodásainknak olyan élményeket nyújtani a mese, a vers, a bábozás és a természet csodái által, mely számukra maradandók és meghatározók.

Gondot fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekek egészségének megőrzésére, a prevencióra, a differenciált foglalkoztatásra, a különbözőség elfogadására az esélyegyenlőség érvényesülése érdekében.

A kisgyermekek alapvető tevékenységéhez, a játékhoz, a gyermeki képességeik kibontakoztatásához biztosítjuk az optimális feltételeket.

Bízunk abban, hogy az óvodáskor végére őszinte, nyitott, kíváncsi, önálló, kellő önfegyelemmel és akarattal rendelkező vidám, segítőkész gyermekek kerülnek ki az óvodából. Ezt a szülők és az óvoda összehangolt munkájával valósíthatjuk meg.

Magatartásunkat az őszinteség, a megértés és az optimizmus kell, hogy jellemezze, hiszen tudjuk, hogy viselkedésünkkel mindig példaként járunk a gyermekek előtt.

Nevelőtestületünk jól felkészült és nagy gyakorlattal rendelkező pedagógusokból áll, akiknek szakértelme és lelkesedése, értékközvetítő szerepe és tevékenysége a garancia céljaink megvalósítására.

Feladatunk a jövőben is az önképzés, az új kihívásoknak való megfelelni akarás és a minőségfejlesztéssel kapcsolatos elkötelezettség.

A Király-tó Óvoda és Bölcsőde valamennyi dolgozója